A meddőség lelki okai

Egyrészt a rendszeres és sok orvosi beavatkozás miatt tekinthető lenne betegségnek, másrészt, ilyenkor nem egy ember, hanem egy emberpár tekintendő betegnek. Sokszor külön-külön a férfinak és a nőnek is lehetne gyermeke, csak együtt nem sikerül nekik. Ha egyértelműen orvosilag meg is állapítható, hogy melyiküknél van az a rendellenesség, ami miatt nem következik be a teherbeesés, nem biztos, hogy az orvosi kezelés az ő gyógyítására irányul.

Akár betegségnek nevezzük, akár állapotnak, problémának, tény, hogy az érintettek, s az érintettek családja, környezete is igyekszik ezt nagyon diszkréten, vagy titokban tartani. A gyermekáldás elmaradásának okára, az esetleges meddőségre az ezzel kapcsolatos kezelésekre rákérdezni tapintatlanság.

A titkolandó betegségek viszont stigmatizálnak, s a szégyen vagy a fogyatékosság érzése társul hozzá. Ez igaz a meddőségre is, sokszor a bűntudat, a szégyen, kisebbrendűségi érzés elemei bukkannak föl a meddő párok tagjaiban. Maga a meddő szó eredménytelent, fölöslegeset, haszontalant jelent, s valóban a meddőséggel küszködők gyakran számolnak be üresség, értelmetlenség, haszontalanság érzésről is. A női létet semmi sem érinti olyan fájdalmasan, mint a meddőség, amely egy életre szóló keserűség forrása lehet. Ráadásul a társadalom is valamilyen formában megbélyegzi a gyermektelen nőket.

Ezért aztán a nők mindent megtesznek azért, hogy gyermekük lehessen. Hosszú, akár évtizedekig tartó orvosi beavatkozások sorát csinálják végig, s mielőtt végleg felhagynának az újabb és újabb procedúrákkal, még ott motoszkál bennük a kérdés: Vajon mindent megtettem? Vajon nem fogom okolni magamat öreg koromban amiatt, hogy nem tettem meg mindent, hogy abbahagytam a kezelések végeláthatatlan sorát?"

A meddőség okai

A meddőségnek számos organikus, nőgyógyászati, illetve immunológia oka lehet, amely magyarázhatja a gyermekáldás elmaradását. Az orvosi szemlélet szerint, a meddőségnek valamilyen rendellenesség az oka, amit meg kell gyógyítani. Ha a kezelések ellenére sem következik be a terhesség, akkor az orvostudomány mai állása szerint ez az úgynevezett tisztázatlan eredetű meddőség, amibe bele kell törődni.

Mégis gyakran hallunk olyan esetekről, amikor sokévi meddőség kezelés után a pár beletörődvén a megmásíthatatlanba, örökbe fogad egy gyermeket, majd hirtelen az asszony teherbe esik. Hogyan lehetséges ez?  Milyen egyéb okai lehetnek a meddőségnek a nőgyógyászati okokon kívül?

Ha másképpen gondolkozunk, s nem azt a kérdést tesszük föl, hogy mi a meddőség oka, hanem azt, hogy mi lehet a meddőség értelme, jelentése egy- egy esetben akkor talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

A meddőség evolúciós értelme

Ha egy egyénnek olyan rosszak a körülményei, hogy menekülni kényszerül, vagy nincs mit ennie, akkor nem lenne túl bölcs dolog utódokat világra hozni, mert ezzel mind az anya mind az utódok fokozott veszélynek lennének kitéve. Az emberi szervezet elég bölcs, s ilyen körülmények között a szaporodási képességet gátolja. Az erősen fogyókúrázók és az anorexia nervosában szenvedők menstruációja  elmarad. Az alultápláltság ugyanis azt jelenti az agy számára: " ez egy olyan táplálékhiányos helyzet, hogy most nem szabad gyermeket szülni".

Háború és természeti katasztrófa idején sok nő havi ciklusa megszűnik. Ilyenkor az emberi agy érzékeli a veszélyhelyzetet, s ezért blokkolja a reprodukciót. Hasonlóan a fokozott edzés, azt jelenti az agy számára, hogy most vészhelyzet van, menekülni kell, tehát nem szabad szülni. Nem csak a fizikai megerőltetés, de a lelki megerőltetés, a stressz is ugyanezzel a jelentéssel bír, hiszen az agy nem ismeri a különbséget a biológiai és a lelki stressz között. Ennek oka hormonális szabályozásban keresendő.

Az emberi hormonális működés legfőbb szabályozó szerve az agyban található hipotalamusz-hipofízis egység. Stressz esetén a hipotalamuszból a kortikotropin felszabadító hormon (CRH) választódik ki, mely gátolja a szaporodást. Így ha stresszt élünk át, ezzel mintegy a veszélyes környezetet jelezzük az agyunknak, ami a CRH hormonon keresztül megvéd minket attól, túlterheljük szervezetünket egy esetleges terhességgel. Az éhezés, az alacsony vércukorszinten keresztül szintén megnöveli a stresszhormonok mennyiségét, s hasonlóan a szaporodást gátolja. CRH-t a terhes méh is termel, ez azonban ellentétes hatású, a hipotalamusz CRH termelését gátolja, azaz védi a terhességet, később pedig egy meghatározott CRH szint elérése az, ami beindítja a szülést.

Krónikus stresszben, szorongásos állapotokban, s depresszióban a vér hipotalamikus CRH szintje nagyon magas. Ez a magyarázata annak, hogy depresszió illetve szorongásos állapotokban miért gyakoribb a meddőség, és a koraszülés. Meddőség esetén teljesen gátlódik a szaporodás, koraszülés esetén a terhes méh által termelt CRH nem tudja visszaszorítani a magas hipotalamikus CRH-t, s a két CRH együttes hatásaként létrejön a vetélés. A gyermekkori pszichotraumák, bántalmazások, elhanyagolások élethossziglan megemelhetik a vér CRH szintjét, s ezzel előidézhetik a terhesség negatív kimenetelét.

Mindezek fényében érthetőbbé válik, hogy a meddőség kezelésére adott hormonkészítmények miért nem hatnak némely esetben. A szervezet küzdelme a terhesség bekövetkezte ellen gyakran erősebb, mint a kezelések.

Olykor a depresszió vagy szorongás az, ami meggátolja a terhességet, máskor a depresszió később alakul ki a meddőség elleni kezelés következtében, az ekkor átélt félelmek, szégyen, bűntudat következtében, s rontja a további kezelések esélyeit.

Depresszió, szorongás

Az emberi lélek bonyolult és érzékeny. A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülőszereppel járó felelősségtől, egyaránt meddőséget okozhatnak. A párkapcsolatban való bizalom hiánya, szintén meddőséghez vezethet. Kora gyermekkorban a szülőkhöz való kötődés elégtelen volta, az érzelmileg hideg szülő- gyermek viszony, a korai gyermekkori traumák , szeretett személy elvesztése, haláleset, rossz házasság, egy eltévesztett életpálya, egyéb kudarcok, tartós érzelmi megterhelés egyaránt okozhat olyan depressziós illetve szorongásos állapotokat, melyek meddőséggel járnak. 
Ezek az állapotok pszichoterápiával jól kezelhetők, s ezzel a teherbe esés esélye is jelentősen nő.

dr. Kovács Dóra